Lehet az illető akár 50 éves is, ha még a szülője kormányozza szinte a háttérből, kontráz, akkor még nem önálló. Mariontett bábuként úgy mozog, ahogyan akarja befolyásolni, a felette uralkodó. Sokan tudnának megerősíteni ebben, akik olyannal ismerkednének, aki még középkorúan is mama- vagy papahotelben él. Indokolják érvelnek, hogy gazdaságilag így előnyösebb. Ám az az igazság, hogy erő kellene a leváláshoz. Ami nincs meg. Gyúrni kell erre is. Edződni. Mint a testet. A koros szülő közelben akar tudni segítséget. Miért is engedné el? Nem érdeke. Írásaim, amolyan lámpásként rávilágítanak 1-1 helyzetre. Gondolkodjunk el a saját és a gyerekünk, rokonaik, barátaink helyzetén ilyen szemmel. Hol milyen szintű távolodás történt? A szuverén szférába mennyire mászik bele a hozzátartozó? A határok hol húzódnak. Mennyire jöhet közel? Mennyire távolságtartó a másik fél, És mi magunk? Mennyi távolságot igényelünk? Lehet, hogy túl messze helyezkedtünk és olyan szituáció adódott, amikor pedig jól jönne a segítség. Szokott öngólt is rúgni az ember. Mintha csak az univerzum leckéztetne. :) Kati