Hallom a barátném fejtegeti, a neki udvarló férfit figyeli, milyen módon viselkedik a férfi a fiaival. Noha korosak már a fiúk, az apa fölénnyel szinte nyírja őket. Késztetés menekülni érthetően az ilyen helyzetből. Az egyiknek sikerült is. Hatalmaskodik az öreg továbbra is. Mennyi önbecsülése lesz így a gyerekének? A már férfinak. Merre továbbítja az átélt frusztrációját? A párkapcsolatába? Hát még ha vastagon beleszól abba is az apa! Akkor a partner is bántalmazva van. Sínyli a kapcsolat. Idő mindezt átlátni. Kibogozni. Szövevényes. A szenvedő fél, felek vergődhetnek évekig is. Hogyan lehet megfosztani a hatalmaskodásától ilyenkor az öreget? Fel van adva a lecke. Ember legyen a talpán, aki javítani bír ezen. Tudjuk nem annyian kapnak terápiás segítséget, mint ahány ember igényelne. Igen sok szakember kellene. A legutóbbi pszichológiai konferencián hallottam, hogy még ezt a munkát is képesek lesznek elvégezni a humanoid gépezetek. Merész állítás. Most még önmaga próbálja az ember legtöbb esetben orvosolni a sakk matt helyzeteit. Kommunikál ismerősökkel. Összeveti a saját helyzetét, sorsát. Ráismer a hasonlóságokra. Próbál bevinni az életébe módosításokat. Több kevesebb sikerrel valamerre halad. Megfigyelhetjük az eredményt. Hányan magányosak. Próbálkoznak. Segítsünk amennyire csak bírunk egymásnak! :) Kata