A horgászat jellemzően férfiak sportja. Legalábbis eredetileg az volt. Napjainkban már egyre többször tűnnek fel a vízpartokon a szebbik nem képviselői, ennek ellenére én azt gondolom, hogy a horgászat alapvetően férfi hobbi.  Az ember, ősidők óta horgászik, bár elődjeink még nem a sport, a hobbi miatt tették ezt, hanem a puszta létfenntartás miatt.

Akkoriban még valószínűleg lándzsákkal, különböző vadászeszközökkel „horgásztak” nem voltak más, erre alkalmas eszközök.

Nem úgy, mint manapság. Napjainkban a horgászat óriási biznisz. A számtalan márka, a rengeteg kiegészítő közül a kezdő horgász nehezen találja meg azt, amire e nemes tevékenységhez valóban szüksége van.

Annak idején én is megvettem mindenfélét, mondván, hogy ez biztosan tutira jó, a csalitól kezdve az előre gyártott horogelőkéken át, az elektromos kapásjelzőig. Most már tudom, felesleges pénzkidobás volt. Az eredményes horgászathoz alapvetően a legszükségesebb a józan  ész, és, hogy tudjuk, mire szeretnénk horgászni. De ne menjünk ennyire előre.

Sajnos mára a horgásztársadalom két részre szakadt. Angliából ered a C & R (Catch and Realese ) kifejezés,  azaz a fogd meg és ereszd vissza. Én ezzel a dologgal maximálisan unszimpatizálok, sőt azt gondolom, hogy aki ezt vallja, és elmegy a Tescoba, ha  halat akar enni, az nem is igazi horgász.

Sajnos ennek a vallásnak a képviselői annyira fanatikusak, hogy mélyen elítélik azokat, akik hazaviszik a halat. Én ismerek közülük olyat, aki életében nem evett halat, sőt olyat is, aki meg sem fogja (kézzel). Hm… Erre most mit mondjak?

Nem akarok ebbe a témába belefolyni, ez egy másik történet.

Nem azt mondom, hogy kereskedjünk a hallal, de mi szeretjük a halat, és tessék elhinni, hogy a saját magunk által kifogott és elkészített hal sokkal finomabb és jobban esik, mint a boltban vásárolt.

Szóval. E kis bevezető után lássuk, hogy lesz az egyszerű íróasztalnál ülő ügynökből, igazi megrögzött, szenvedélyes harcsavadász.

 

Alapvetően hogy kezdődik, hogy lesz valakiből horgász?

 

A horgászatot én még gyerekfejjel kezdtem, édesapám jóvoltából. Kb. 6 éves lehettem, amikor először magával vitt a vízpartra. Ekkor szerettem bele ebbe az ősi mesterségbe, melynek azóta  is rabja vagyok. Nemcsak maga a hal megfogása, a zsákmányszerzési ösztön, hanem maga az, amit a horgász a megfogott halon kívül kap. A csodálatos természet, a friss levegő, az izgalom a kapás bekövetkeztéig.

Serdülőkoromig számtalan horgászélményem volt édesapámmal, aki  amikor tehette kiment a vízpartra,és természetesen engem is magával vitt. Sajnos szabadideje nem volt túl sok, hiszen hárman voltunk testvérek, és rengeteget kellett dolgoznia.

Aztán következtek a serdülőkor nehézségei, a katonaság, majd közvetlen utána a nagy szerelem, így sajnos jó néhány évig nem igazán érdekelt a horgászat. Pedig a tűz bennem égett, és az emlékek, de valamiért mégsem tudtam rávenni magam az újrakezdésre.

Teltek-múltak az évek, mikor a húszas éveim vége felé kipattant a szikra, hogy ez így nagyon nincs jól.

Kollegáim sorra mesélték horgászélményeiket, én pedig sóvárogva hallgattam azokat, míg egy szép őszi napon elmentem velük csukázni. Sikeres horgászat volt, mivel egyik kedvenc horgászhalam a csuka.

Baromi  jó érzés, amikor látom eltűnni az úszót, majd kis várakozás után bevágok és a horog végén bukfencezik egy kapitális kroki…

Szóval ez volt az a nap, amikor eldöntöttem, hogy újra belevágok a horgászatba. Ez így is lett. Következő évben (tekintettel arra, hogy ezen élményem október végén volt) kiváltottam a horgászengedélyemet.

 

Mi szükséges ahhoz, hogy horgászhassunk?

 

Mielőtt nekiveselkedünk, tudni kell, hogy a horgászat nem olcsó hobbi. Bár olcsóbb, mint mondjuk a fotózás. De a kettő működhet akár együtt is. Pl. ha nincs kapás, és nem felejtettem otthon a fényképezőgépet, szoktam egész jó tájképeket csinálni, ha érdemes. Nem árt némi szabadidővel is rendelkezni, ami szintén létkérdés a horgászatban!

Szinte minden kezdő horgász keszegre, pontyra horgászik eleinte. Később, ahogy tanul, próbálkozik a ragadozó halak horgászatával.

Tehát. Először is le kell tennünk egy horgászvizsgát. Ezt szinte bármelyik horgászboltban megtehetjük, majd kell vásárolnunk egy horgászengedélyt.

Van egy úgynevezett állami horgászengedély, ami csupán arra elég, hogy törvényesen horgászhassunk, ez 2012-ben 4500Ft körül mozgott.

E mellé még kell vásárolni, – attól függ, hogy hol szeretnénk horgászni – ún. területi  jegyet.

A területi horgászengedély sajnos nem olcsó dolog, ára vízterületenként eltér. Pl. a Drávára vagy a Murára pár ezer forint az éves jegy, de egy felkapottabb, intenzíven telepített horgászvízre akár 100 ezer forint is lehet évente! Eleinte érdemesebb napijegyet venni, ennek ugyan vannak néhol erős korlátai (pl.napijegyes éjszaka nem horgászhat, csak a tó egyik oldalán horgászhat stb.) de ha esetleg egy vízterület nem annyira nyerte el a tetszésünk, kipróbálhatunk legközelebb másikat is komolyabb költségek nélkül.

Éves területi engedélyt akkor váltsunk, ha már eldöntöttük, hogy hol szeretnénk horgászni, tetszik is a víz és halat is lehet benne fogni. Én azt javaslom, az első évben semmiképp ne vegyünk éves jegyet.

 

A következő fontos dolog, egy barát, munkatárs, stb., akivel szívesen eltöltünk néhány órát, félnapot, aki bevezet minket a horgászat rejtelmeibe, megtanítja, hogyan kell csalizni, dobni, fárasztani stb.

És akkor most jöhet a bevásárlás!

Mint korábban említettem, a horgászat iszonyú nagy biznisz, az eladóknak meg az a dolga, hogy minden szart rásózzanak a kezdő horgászra. ( Profira nem tudják, mert a profi tudja, miért megy be, és pontosan mit szeretne venni.)

Minden kezdő horgász először jó nagy halat akar fogni. (Én ismerek valakit, aki élete első horgászatán 10 kilós pontyot fogott, de általában ez nem így működik.)

Mielőtt bemegyünk  egy horgászboltba, írjuk össze, mit szeretnénk vásárolni. Milyen halra szeretnénk horgászni, mert egyáltalán nem mindegy milyen felszerelést veszünk.

Én kezdőknek javaslom: valamilyen univerzális horgászbot, univerzális orsó, 25-30-as monofil zsinór, néhány különböző méretű horog, bottartó, merítőszák, haltartószák, etetőanyag, csalik, kapásjelzők.

Jó, ha a barát, aki ért a dolgokhoz eljön velünk az első pár vásárláskor. A boltban inkább rá  hallgassunk, mint az eladóra.

Pár jótanács a felszerelés kiválasztásánál:

 

Sose a legolcsóbbat vegyük meg, de ne is a legdrágábbat! Törekedjünk a helyes ár/érték arányra.

A horgászbot ne legyen 3 méternél hosszabb.

Én speciel útálom a hosszú botokat, nekem 3 méternél hosszabb botom nincs, főleg a 2,4m-2,7 m-eseket használok. Persze ezt embere válogatja. Hosszabb bottal nagyobbat lehet dobni, nagyobb az akciója könnyebben fárad a hal. (Bár az utóbbival nem értek egyet.)

Rövid bottal nem lehet akkorát dobni, de sokkal!  könnyebb vele irányítani a halat, könnyebben fel lehet húzni a fárasztás végén, valamint akadós pályán is könnyebb vele korrigálni.  Kisebb helyen elfér, kevesebb helyet foglal.

Ha valakit mégis vonz, akkor kezdőknek 3 méteres teleszkópos vagy 2 részes jó minőségű botot ajánlok.

Az orsó nagyon fontos dolog! Mindenképpen jó minőségű univerzális legyen. Márkákat nem mondok, lényeg, hogy nagyon jó legyen a fékrendszere. 9-10 ezer forintért már egész jókat lehet kapni.

 

Zsinór. Millióegy-féle van. 25-30-asnál ne legyen erősebb, és minimum 100 métert csévéljünk a dobra.

 

Nagyon fontos, hogy tanuljunk meg magunk horgot kötni! Ne kelljen mindig más segítségét kérni. Egy fajta kötést bőven elég megtanulni, de azt akkor is tudjuk, ha éjszaka álmunkból felriasztanak. (Pl.éjjel egy vehemens kapást követően bevágás után elszakad a zsinórunk, mert túl szoros volt a fék.)

Én speciel két kötési módszert alkalmazok. Egyiket kizárólag monofil zsinórra, és egy speciális nagyon egyszerűt a fonott zsinórokhoz.

Szóval, mindenünk megvan a horgászat megkezdéséhez. Megvan az engedélyünk, a területi jegyünk, barátunk segítségével sikeresen megvettük a horgászfelszerelést, amit össze is állítottunk, tehát irány a víz!

Ne felejtsük: nem fog minden menni elsőre. Az is lehet, hogy 2-3 alkalommal halat sem fogunk, és biztos, hogy néhányszor besuhintjuk teljes erőből magunk elé a felcsalizott horgot, mert még nem vagyunk elég gyakorlottak, és elfelejtettük bedobás előtt átváltani az orsó felkapókarját.

Az is biztos, hogy párszor bevágás után le fog szakadni az előke, mert rosszul kötöttük meg, vagy a hirtelen irányt váltó ponty elszakítja a zsinórunkat, mert nem volt megfelelő a fékbeállítás.

Valószínűleg meg fognak minket párszor mosolyogni ezekért a dolgokért a szomszéd sporik, de ne csüggedjünk.

Azon se csüggedjünk, hogy valószínűleg életünk párjának nem fog tetszeni újdonsült hobbink, sőt! Eleinte biztosan komoly csaták lesznek emiatt, de igyekezzünk fejben mindet megnyerni! Meglehet! Igenis meg lehet szelídíteni az asszonyt, és leszoktatni a miértmészelésmikorjösszhaza dologról.

Receptet erre nem tudok mondani, mindenkinél máshogy működik, a lényeg, hogy igyekezzünk úgy megoldani a dolgot, hogy ne mi maradjunk alul és Ő se érezze, hogy a horgászat fontosabb nála.

 

Minden egyes horgászattal tapasztaltabbak leszünk, és minden egyes átélt sikerélmény egyre közelebb visz minket, hogy szenvedélyes horgászokká váljunk.

 

Mivel, mikor, hogyan?

 

Ezek a dolgok kezdő horgász számára nem olyan fontosak, legalábbis eleinte mindenki így gondolja. Manapság már számos könyv, írás, film foglalkozik a horgászattal, azt javaslom, ezeket érdemes elolvasni, megnézni, mert mindegyikből lehet egy kicsit tanulni.

Én megpróbálom összeszedni pár mondatban azokat a dolgokat, amik alapján én horgászom, illetve azokat, amik szerintem nagyon fontosak az eredményes horgászathoz.

 

Sokan azt gondolják, hogy horgászni akkor kell, amikor az embernek van szabadideje, és megbeszélte az asszonnyal, hogy nah, akkor jövő szombaton kimegyek horgászni.

Ez nem egészen így működik.

A horgászat időpontját lehet tervezni, de nem szerencsés. Ha halat is akarunk fogni, akkor nem  árt  előtte a várható időjárásról tájékozódni . Ugyanis a halak, nagyon finnyásak a frontokra. Hidegfront előtt pár órával nagyon jó az étvágyuk, viszont a hidegfront alatt nem esznek! Ha a front elvonult, utána általában van 1-2 szeles nap, amikor kellemes, napos idő van. Ezek szintén nem a legoptimálisabbak a horgászatra. Viszont utána már igen!

Nagyon fontos az évszak is. A legtöbb horgász tavasztól késő őszig horgászik. De lehet halat fogni télen is mínusz 10 fokban lékről. Nagyon élvezetes tud lenni a lékhorgászat egy kellemes baráti társaságban, jól felöltözve néhány pohár forralt bor (és hideg pálinkaJ) mellett.

Fontos, hogy az évszakhoz képest milyen idő van. Tudjuk, hogy a halak nagy része a téli hónapokat vermeléssel tölti. Ugyan ilyenkor is táplálkoznak, de rendkívül keveset.

Az első tavaszi felmelegedéssel a halak elhagyják a vermelőhelyeket, és kezdetét veszi a horgászidény. Ez az időszak március vége-április elejére tehető.

Sajnos az elmúlt pár évben előfordultak abszurd helyzetek is. Pl. tavaly februárban 1 hétig 20 fok közelében volt a hőmérséklet, a halak felkeltek és táplálkozni kezdtek, még a harcsák is! Aztán rá egy hétre jött egy lehűlés, a vizek visszafagytak és vége lett mindennek. Ezzel magyarázzák a tavalyi balatoni harcsapusztulást is.

Kora tavasszal élőcsalival lehetünk a legeredményesebbek, majd később a vízhőmérséklet emelkedésével lehet próbálkozni kukoricával is. 10 fok alatti vízhőmérsékletnél csak az élőcsalit veszi fel a ponty!

Ügyeljünk az etetőanyag aromájára és mennyiségére is! Hidegebb vízben a halak kevesebbet esznek, és előnyösebbek az illatos etetőanyagok. Melegebb vízben többet esznek, de ha nem csak keszeget akarunk fogni, kerülni kell az apró szemű etetőanyagot és az élőcsalit. Erről könyveket lehetne írni , ezért nem is folytatom.

A nyári időszakban, a nagyon meleg napokban a kora reggeli illetve a kora esti órák a legjobbak, de ez vizenként változó. Lehet fogni halat a 28 fokos vízben is, ha pontosan tudjuk, hol tartózkodnak, és megfelelően megválasztjuk a csalit.

Mint már az elején említettem a horgászatban nagyon fontos a józan paraszti ész!

Nekem nem tetszik az, hogy leülök, bedobok, jó messzire, mert minél nagyobbat dobunk, annál nagyobbat fogunk. Hát ez nem igaz. Kérem szépen a halat úgy, mint a vadat, meg kell keresni! Vannak bizonyos jelek, amik alapján következtetni tudunk a tartózkodási helyükre, és ezek ismeretében könnyen horogra csalhatjuk őket.

Mindig figyeljük a vizet. Ha látjuk, hogy a felszín közelében tartózkodnak, akkor ne a fenéken horgásszunk! Ez igaz fordítva is. A buborék a víztükrön levegőfelszabadulást jelent, ez pedig soha nem a véletlen műve, hanem halaké! A fenéken túrják az iszapot, tehát ott keresik a táplálékot. Ilyenkor ne a felszín közelében legyen a csali. Fontos ismerni a vízmélységet!

Lehetőleg ismerjük meg minél jobban a tavunkat, minden zugát, mert minél jobban ismerünk egy vizet, annál eredményesebbek lehetünk.

 

A horgászat fokozatai

 

Szóval hogy is lesz egy kezdő horgászból szenvedélyes harcsavadász? Ez általában, mint nálam is, egy egyszerű meghívásos horgászattal kezdődik. Aztán ahogy a horgász tanul a sikerekből, kudarcokból, egyre több újdonságot szeretne kipróbálni.

Eleinte baráti társasággal jár horgászni, egész napos horgászatok, közben kaja, pia, röhögés, közbe-közbe 1-2 ponty. Először megmosolyogják bénázásait, de az idő előrehaladtával egyre ügyesebben tud horgot kötni, egyre pontosabban dob, és már egész ügyesen vezetgeti a megakasztott halat.

Az első pár évben ez jó móka, és van, aki meg is áll ezen a szinten.

Már zavarja, hogy a haverja megint okoskodik mellette, alkalmazkodni kell másokhoz, mind időben, mind szokásokban, ezért egyre inkább egyedül szeretne lenni, egyedül szeretne horgászni.

Aztán egy nap azon veszi észre magát, hogy egyedül ment ki a vízre.

Néha egy ponty megfogása már unalmasnak számít, és szeretne kipróbálni új dolgokat, új módszereket. Hiszen nem csak ponty van a világon.

Ez már a második fázis.

Van egy réteg , aki mindig többet akar. Ők figyelik a vizet, merre, hol tartózkodhatnak a halak, és nem feltétlen ragaszkodnak egy bizonyos helyhez, és egy bizonyos hal horgászatához. Vannak más halak is, mint a ponty. Mint például a harcsa. De hát arról csak történeteket hallott eddig: kapitális akasztásokról, néha fogásokról, és elkezd érdeklődni a téma után. Harcsát akar fogni.

Elkezd olvasni eme nemes ragadozó szokásairól, mire már elméletben mindent tud róla, már csak a gyakorlat hiányzik. És aki keres, talál alapon sikerül egy olyan barátra szert tennie ,aki bevezeti a harcsázás misztikájába, rejtelmeibe, és amikor tudatosan, arra horgászva megfogja az első harcsáját, onnantól kezdve már nincs visszaút. Ráérzett az ízére, és úgy szorítja a szenvedély, mint narkó a drogost. Itt kezdődik a harmadik fázis…

pecás