Az udvarias, türelmesnél majd mindenki bepróbálkozik, hogy kihasználható-e. Ha igen, milyen mértékben? Egészen addig, míg be nem telik a pohár és azt nem mondja: „Ennyi. Eddig és ne tovább. Elég volt. Teljesen azért ne nézzenek hülyének.” De miért is van ez? Miért törekszik majd mindenki kihasználni a másikat? Érdekét érvényesíteni. Egoista világunk lett. Aki lelkileg rendben van, az nem törekszik bántani a másikat. Nem tesz olyat, amit nem szeretne, hogy vele tegyenek. Sajnos kevesebb a lelkileg rendben levő ember.  Hányszor hallottam: ” Olyan családtagom van, akivel a nulla kontaktus az optimális.” Megannyi nagyi panaszolja, hogy redukálja a vejével a találkozást a minimumra, mert az mindig bepróbálkozik, hogy kihasználja. Milyen érzés kihasználtnak lenni? Elmegy az ember életkedve. Csalódott lesz. Kerülni kezdi az embereket. De tudnának erről mesélni az özvegyek. Egyedül maradva tapasztalja, ilyenkor, hogy mennyire magára utalt. Korábban nehézségek esetén volt valaki, akivel összekapaszkodhatott. Most viszont magára utalt.  Nem egyszerű találni olyan valakit, akivel az ember összetarthat. A reménytelen kilátástalan, sikertelen helyzet oldódhat. :)Kata