Létezik a világban olyan, aki önnön magunkért, úgy ahogy vagyunk elfogad. Nem köti feltételekhez. Nem akar rajtunk változtatásokat. Kedvel minket éppen pont olyannak, amilyenek vagyunk. Sokat számít, abban, hogy milyenné válunk az a tény, hogy  a világba érkezésünkkor milyen neműnek vártak. Örültek-e nekünk, vagy csak beletörődtek és végül is elfogadtak. Persze megszerethetnek. Nagyon is. Sőt idővel nyoma sincs a különbségnek abban, hogy  inkább más neműnek vártak. Ugyanúgy szeretnek. Hiszen a babát, az emberkét szereti meg a nevelés során a szülő. Valamilyen bizonyítás mégis kialakul a más neműnek vártakban. A párkapcsolatban is fellelhető a bizonyítás, amikor nem teljesen fogad el a másik fél. Lehet fejlesztő erejű is a tény. Alakíthat önön magán az ember sokat. Alapjában a lénye a lényeg a másiknak. Ha van benne valami nagyon passzoló momentum, ami vonz hozzá, akkor a kapcsolatnak úgymond létjogosultsága van. :) Kata