Középiskolában tanultunk róla. Többnyire az jut eszünkbe a nevének hallatán, hogy vissza a természetbe. Gyakran idézem fel, manapság, amikor a belvárosból haladok kifele a kertvárosba. Valamint, amikor metszem  szőlőt, nyírom a füvet. Milyen más problémákat oldunk meg, amikor a gyomot próbáljuk írtani. Aki naponta kerül kapcsolatba a földdel, másként szemléli a dolgokat. Tavaly a pszichológia konferencia szünetében vettem egy fát. Hazavittem elültettem, de látszott, hogy nem marad meg. Vissza vittem a kertészetbe, ahol azt mondta a kasszás, miért nem hoztam vissza másnap? Mire én: „1 nap alatt még nem látható.” Szóval időt kell hagyni. Akinek van kertje, az átéli ezt. Meg kell tanulni türelemmel várni,  amíg a dolgok érnek, fejlődnek.  Mindez  természetesen hat ránk. :) Kati