Nem ezt akartam – megtörtént.
Lázadtam, kételkedtem – mindig visszaterelt.
„Hétköznapi boldogság!” – kiáltottam,
„Nem: különleges szerep!” – válaszolta.
„Összeroppanok” – nyögtem,
„Csak hiszed” – válaszolta.
„Ő kell!”
„Miért nem: Én? Végtelennél kevesebbel miért éred be?”
„Megölsz!”
„És? Nem támasztalak fel?”
„Legyen, ahogy akarod!”
„Na végre! Kezded sejteni: a Lényeget?”
Nem gondolod: Nekem nehezebb volt? És nem nyafogtam…
A fiatalság hatalom. A korosabb örül, ha a fiatalabbak közelében lehet. A sugárzó erejükből feltöltődhet. (Hogy aztán pl. segíteni, emelni, erősíteni tudjon akár ápolandó öreget, beteget.)
Kiélezett helyzetben egyensúlyozás ez :Élet a peremvidéken. Nem közeledve túlságosan egymáshoz, évekig adhat erőt mindkét félnek. Szexuális szublimációnak is nevezik, némelyek. Az állandó flört állapota, szinte csak testbeszéddel. Milyen távolságot tartunk, milyen közelséget engedünk meg, milyen testhelyzetet veszünk fel, és mennyire természetesen, ellazultan. Akár a benső lelki, szellemi szféráinkba engedjük a másikat, akár meg is érinthet, de fontos, hogy milyen szándékkal, hol, és mennyi ideig.Valamint hányszor.
A vörösen izzó szenvedély. A fehér/bűn nélküli/tiszta angyali szenvedély.
Élethelyzetekből adódó felvetések: korosabb nő, fiatalabb partnerrel szembe kell nézzen vele: MENNYIRE TUDNÁ FELVÁLLALNI ŐT A FIATALABB A BARÁTAINÁL, ROKONAINÁL? A nő pedig biztonságot alig érezhet, ha jönnek a lányok a fiatalember felé.
Lehet szeretni a férfiakat, akkor is, ha sokat szenvedtünk néhányuktól. /Tekinthetünk a hibázásaikra úgy, mint a gyerekeinkére, mint az esendő emberére./
Ismerünk radikális változtatásra biztató véleményeket, mely szerint rövid az időnk a földi létre, lépjünk ki a nehezen működő helyzetből! Különösen, ha tapasztalunk sugárzó vonzalmat, hát még ha visszasugárzás is van. Vagyis interferencia = ERŐSÍTI EGYMÁST A KÉT ENERGIA.
Tűrni? Szublimálni? Angyali flörtben élni?
Robbantani? Kilépni, újrakezdeni?
Van-e Örök Élet, amely végül mindent beteljesít, és reményéből, valamint önsegítő technikáinkkal beteljesíthetjük elrendelt Sorsunkat, vagy Itt és Most legyünk boldogok, ahogy mi szeretnénk, és vegyük a saját kezünkbe az irányítást, grandiózus elszánással, hatalmas, szinte hősi erőfeszítéssel?
Nem adok választ, kedves Olvasó. Szépen végiggondolod és másokkal megértekezed magad!
;-)
Kati