A világgazdaság reformját és a szegények segítését sürgette Ferenc pápa csütörtökön mondott beszédében. A pápa a Vatikánban fogadott nagykövetek előtt vázolta fel a katolikus egyház gazdasági nézeteit. Többek között Luxemburg és az afrikai Botswana szentszéki diplomatája nyújtotta át megbízólevelét az egyházfőnek.

A megválasztásakor a szegényeket segítő Assisi Szent Ferenc nevét választó egyházfő kijelentette: „embertelen” ideológia húzódik a gazdasági válság mögött.

„Bizonyos ideológiák a piacok és a pénzügyi spekuláció abszolút függetlenségét szorgalmazzák, megtagadva ezzel az államok ellenőrzési jogát a közös jó érdekében” – fogalmazott a pápa, aki „gazdasági diktatúráról” és „a piac zsarnokságáról” beszélt. Hangsúlyozta, hogy ez a zsarnokság „láthatatlan, gyakorta virtuális, egyoldalú és beavatkozási lehetőség nélkül diktálja törvényeit”.

A mai világ „aranyborjúja az idolként imádott pénz”, „a hatalmi és birtoklási vágy határtalanná vált”, a „csápjaival terjeszkedő korrupció és az egoista adócsalás világméreteket öltött”.

Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy ezzel egy időben a világ többsége „bizonytalanságban él gyászos következményekkel”. Hozzátette, hogy az „ember fogyasztási cikké vált, amelyet elhasználnak, majd eldobnak”. Ez „antropológiai válsághoz” vezet, „betegséget, félelmet, elkeseredést teremt, és elfojtja az élet örömét” – jelentette ki az egyházfő.

A pápa szerint az etika segíthet: az erkölcs adhat „egyensúlyt és emberségesebb társadalmi rendet biztosító” gazdasági reformokat. A pápa a javaknak a szegényekkel való megosztását sürgette és szemléletváltást a politika részéről: „a pénz arra kell, hogy ezzel szolgáljunk, nem arra, hogy ezzel kormányozzunk” – mondta.

 

 

Komment:

Zoli: Picit segíthetnél: hozzá kellene tenni, hogy hogyan lehetne a bűnösök felől megközelíteni a kérdést? Ugyanis a pápa pusztán erkölcsöt emleget, de bárennek értékét szinte minenki elismeri (legalább magában), de nem találja vonzónak, édesebb a bűn, illetve nincs erő végrehajtani. A pápa kirója feladatot, de nem nevezi meg az eszközöket, és az elérésükhöz vezető utat! (Mitől vonzó, hogyan lehet ez örömteli, akár egy nem hívőnek is, pusztán természetes eszközök által, honnan lehet végrehajtás közben bölcsességet és megújuló errőt meríteni)

 

Zsolt: Én azt gondolom, hogy az ember élete éppen erről szól. Az egyház mondja a Jézusi igazságokat, de az emberek nem hallják meg, mert más világban élnek.

A pápa jó, hogy kimondja ezeket a fontos dolgokat, sőt egyfolytában ezeket kellene hirdetnie az egyháznak, de ott is csak emberek vannak. Szent Ferenc életének példájával szembesítette a gazdag, dúskáló egyházat, és világot a jézusi út boldogságára, és nagy-nagy örömére.

A missziós munka erről szól.

Mitől vonzó a keresztény út ?

Érdemes megvizsgálni a mélyen keresztény hitben élők életét. Az mutatja meg, miért érdemes ezt az utat választani. ( Gyümölcséről ismered meg a fát..)

Mikor elmegyek a templomba és látok két öreget, akik kézenfogva érkeznek a misére és a misén derül ki, hogy 55.-ig házassági évfordulójukat ünneplik.

Mosolygósak, kiegyensúlyozottak, szépek.

Mikor találkozom szerzetesekkel, akik derűsek még 85 éves korukban is. Öreg korukban is szépek.

Ma már egyre kevesebben értik meg ezt, nem tudják mi a szép. Nem veszik észre a diszharmóniát, mert a bűn rabságában élnek. Nézz körül, hogy az emberek hogy néznek ki, mit és hogyan esznek, milyen ruhában járnak, hogyan beszélnek stb. Ha ezt elemzed, szembesülsz a gonosz hatalmával a világban.

Azért éri meg a keresztény élet, mert annak minden perce boldogság. Számára a szenvedés is adomány mellyel közelebb kerül teremtőjéhez. és a közelkerülés is édes gyönyörűség.

Amen

 

Zoli: Zsolt, az a gond az általad említettekkel, hogyaz képes észrevenni, és élni eszerint, aki megbékél, normális ritmusra vált. A mosolygó, szép öregek és derűs szenvedők mellett elrohan a világ. Legfeljebb elcsodálkozik, megdöbben, de hinni nem képes benne. Erre lehet mondani, hogy igen, bűnös romlott, meg ez igaz, de ettől még nem kéne belenyugodni, hogy a kárhozat felé rohanjon. Szerintem kéne pár puskaporos hordó, azt felrobbantani, hogy legyenek, akik megállnak, és elkezdenek figyelni – mi van? Aztán jéne valami, ami még nem a szelíd öregek szépsége, de már feléjük vezet. Ami fiatalos, erős dinamikus, és van kijárata a kereszt tövéhez, a békében élők szép életéhez.

Egy Szentlelkes közösség Isen teljhatalmával, erejével és mélységes szeretetével? Nyitottan az öregek, lemaradotak kirekesztettek felé?

De akkor kockáztani kell, és új utakat keresni.