A Házasság! Biztos vagyok benne, hogy ez a szó mindannyiótokban más érzelmet kelt. Ez így van rendjén. Én izgalommal telve vártam e napot. Igaz fiatal, tán tudatlan, tapasztalatlan voltam e téren. Nem is volt sok párkapcsolatom, hogy megérjen bennem az e fogalomhoz kötődő érzelem. Nem is tudom megmondani miért, de vágytam rá. Jó érzéssel töltött el, hogy szeret valaki, kötődöm valakihez, felnézhetek valakire, tartozom valahová. Sajnos szüleim hamar elváltak, nem tapasztalhattam meg a teljes családi idill érzését. Volt valaki anyám mellett a mai napig is… de Ő nem az apám. Sajnos nem is igazán ismerem az apám. De! A mai napig hiányzik! És ez nagyon kihat az életemre. Sajnos sosem volt alkalmam ezt elmondani. Lehet, mikor férjhez mentem, kerestem egy férfit, akire felnézhetek, aki mellettem van. Persze a szerelem is benne volt, ahogy ez természetes. Az ember fiatal, szerelmes… házasodik. :) Ahogy kellett, így is történt. Viszont tény, mivel fiatal, (friss hús) voltam a környezetemben, az új városban, más is szemet vetett rám. És dúltak a hormonok, az érzelmek. Dönteni kellett. A volt férjem mellett döntöttem. Igen, sajnos már csak volt. Ez kb. 12 év története. Ahogy egy rendes lányhoz illik, ismerkedés, szerelem, leánykérés, házasság, gyermek. Ilyen sorrendben zajlottak az események. Mindenki boldog volt, örömmel teli, ahogy mi is. Teltek, múltak az évek. Szürke hétköznapok eleinte a szülőknél, aztán külön. Persze a gyermek változatossá tette a hétköznapokat, családi kapcsolatokat :) A szürke szó túlzás :)

Szóval mindennek az oka szerintem a fiatalság, tapasztalatlanság. Mármint amit a válást illeti. Nem így terveztem. Igazából nem is lehet tervezni az életet. Sokszor bejött: ember tervez, Isten végez. Mondás. Persze itt nem Isten végzett. Ezt csak általánosságban mondom. Pl: hétvégi buli megbeszélve, erre jön egy fogfájás… stb, stb

Ma már könnyen beszélek. Hosszú évek sora után. Nagyon sok minden történt.

Aztán kezdett a kapcsolat megromlani… ki tudja miért. Féltékenység, gyermek ellennevelése, családi behatások, stb. Külső férfiak behatása. Ezeket így nehéz leírni. Tán volt érzelem más férfi iránt is ez idő alatt. Az emberi hormonok, kémia hatása tán… ki tudja. De… az ember marad amellett, akit választott az oltár, Isten előtt, és igent mondott. Nem vagyok nagyon vallásgyakorló… sőt. De! Éreztem, hogy abban a pillanatban nem csak a pap előtt állok. Az évek alatt változott bennem a vallás iránti figyelem. Pozitív irányban. Nem feltétlen járok templomba, sőt, nem is, de ha szükségét érzem, itthon is tudok imádkozni. Mondom ritkán. És segített. Ahogy a jelenlegi párom is. Aki mindenben támogat. Sajnos a válás alatt, sőt már előtte is lelki beteg, pánikbeteg lettem. Rettenetes tünetekkel. Álmatlanság, halálfélelem, arra riadni, hogy nem veszek levegőt, rettenetes fejfájás napokig. Sokat jártam orvosomhoz különösebb képzelt bajokkal. Bár nem mind volt képzelt, mivel fájdalmakkal jártak. Sokat fogytam, a nem étkezés miatt. Sajnos idegi alapon jött elő. Egyszer mentőt is hívtak értem, mert olyan rosszul lettem. Nem kapok levegőt, megfulladok, vérnyomás 200, stb…. pánikroham. Féltem.. A háziorvos nyugtatót írt fel, nem igazán segített. A munkahelyemen leépítettek kevesebb munkaidősnek. Felmondtam… ez előtt egy hónappal kimondták a válást. Egy évig pszichológushoz jártam, aki gyógyszert írt fel, gyenge hatásút, de folyamatosan szedve segített. Nem vették észre rajtam az új munkahelyen sem. Szinte csak pár barátom tud az ügyről, még a családom se. Se a testvéreimmel, se anyámmal nem alakult ki olyan kapcsolat, hogy ezt elmondhassam. Tán majd egyszer… De egy kedves régi barátommal igen :) Nagyon lelkis ember vagyok, egy bajjal. Sajnos sok mindent inkább magamban tartok, lenyelek, gyűjtögetek. Aztán egyszer csak robban minden. Ja, és van egy már lassan kamaszkorú gyermekem. Na erről is tudnék mit írni :)

Blackeagle