Mint tudjuk nagyon érdemes a történelem tanulmányaink során figyelni, hogyan is reagáltak az elődeink a helyzetekre. A szüleink, nagyszüleink élésmódját megfigyelni ugyanígy nagyon érdemes. Ők még jobban hasonlítanak miránk a génjeik miatt. Tudjuk, kevesen halnak meg a párjukkal egyszerre. Az egyedül maradó hogyan is marad fenn? Milyen túlélési technikákra tesz szert? Láthattam apámat majd 10 évig anyám elmenetele után. Én is 10. éve vagyok magam. Adott apám túlélésének megtapasztalása erőt is lelkileg. Ha ő kibírta, talán valahogy én is túlélem. Az utánam következők talán majd rám gondolnak hasonlóan, ha véletlen hasonló helyzetbe jutnak. Erőt bír adni a példa. Gyakran jut eszembe a nagymamám anyja, akinek a párja a háborúban volt és ő vitte tovább a gazdaságot. Erős asszony volt. Mi mást tehetett volna? Kénytelen volt erős lenni. Neki a sors ezt hozta. Ma úgy mondom a gép ezt dobta. Ebből mit bírok kihozni? Tőlem telhetően amit bírok odateszem. Sokszor magam is meglepődöm. Nahát várakozásomon felül elfogadható lett. :) Kati